Első szerelem lehetett volna

Tárt ablakon beárad a kelő nap fénye,
ömlik lelkembe ébredő szerelmed heve.

Osztozik a fény s az árny egy ablaküvegen,
de nem osztozom rajtad epedő szemekkel,

mert szívem egy teljesen új érzésre ébredt,
nekem te vagy az első s talán az egyetlen.

Elbűvölő – virágot is hoztál – mily kedves,
érzem szívverésem, amint ettől lesz heves,

akkor hirtelen átölelsz s megcsókolsz – csak úgy,
na de kérlek, ez még most csak nem is randevú –

nem számít – bemásznál szobámba az ablakon,
azért ne szaladjunk előre ilyen nagyon –

akkor már nem is érsz rá itt időzni tovább –
s még látom, hogy bemászol a szomszédlány ablakán.

Hozzászólások (5 darab)