Hiányodban élek
Vinczai Virginia
Hiányzik, hogy hozzám érjen mindenhol,
Hiányzik, hogy mellettem legyen,
Hiányzik, hogy érezzem az illatát,
Hiányzik, hogy folyton beszéljen.
Szenvedek jobban, mint gondoltam,
Olyan szép volt minden, és most nincsen,
A távolság felőröl, erre nem is gondoltam
Úgy érzem, nem tudok nélküle élni
Hozzám ért mindenhol, és kényeztetett,
De most nem ér hozzám, nem kényeztet,
Folyton beszélt hozzám, és éreztem az illatát,
De most nem beszél, és nem érzem az illatát.
Amikor a jelenléte hiányzik, csupán,
felnézek az égre,
Arra gondolok, hogy ő is felnéz,
Hogy rám gondol, éppen.
Még most is érzem az érintéseit,
Még most is érzem, hogy mellettem van,
Még most is érzem bőrének illatát,
Még most is hallom, hogy beszél hozzám.
Hiányzik, hogy mellettem legyen,
Hiányzik, hogy érezzem az illatát,
Hiányzik, hogy folyton beszéljen.
Szenvedek jobban, mint gondoltam,
Olyan szép volt minden, és most nincsen,
A távolság felőröl, erre nem is gondoltam
Úgy érzem, nem tudok nélküle élni
Hozzám ért mindenhol, és kényeztetett,
De most nem ér hozzám, nem kényeztet,
Folyton beszélt hozzám, és éreztem az illatát,
De most nem beszél, és nem érzem az illatát.
Amikor a jelenléte hiányzik, csupán,
felnézek az égre,
Arra gondolok, hogy ő is felnéz,
Hogy rám gondol, éppen.
Még most is érzem az érintéseit,
Még most is érzem, hogy mellettem van,
Még most is érzem bőrének illatát,
Még most is hallom, hogy beszél hozzám.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Érzelmes témájú versek közül: