Darabokban

A fájdalom belülről szétszaggat,
Lassan őrölve felemészt.
Rámtör, akár egy betörő,
S ránt magával a mélybe.

Lelkemet, s szívemet nem ereszti,
És szorítása egyre fojtogatóbb.
Már a fájdalmat sem érzem,
Csak csendben szétesem,
Mint egy rosszul összerakott LEGO.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.