Halál
Április lány
Fájdalom, elvesztés, hiány – tán így lehet leírni a halál érzését.
Sötét és szomorú, a temetőbe belépve ezt érzem.
Egy őszi napon lábam alatt ropogott a falevél,
fölöttem varjak hada száll.
Szemem szúrja a hiány.
Édes nagymamám, úgy hiányzol.
Még hallom csilingelő nevetésed,
még egy hete öleltelek,
még egy hete főztél,
még egy hete, vasárnap az ebédkor a történeteidet hallottuk.
Most meg mit hagytál itt?
Hiányt, egy ebédet a hűtőben,
amit eddig imádva ettem volna,
de itt nem vagyok képes belerondítani,
hisz egy elhunyt ember készítette.
Mi lehetett volna, ha most itt ülnél és nevetnél?
Sötét és szomorú, a temetőbe belépve ezt érzem.
Egy őszi napon lábam alatt ropogott a falevél,
fölöttem varjak hada száll.
Szemem szúrja a hiány.
Édes nagymamám, úgy hiányzol.
Még hallom csilingelő nevetésed,
még egy hete öleltelek,
még egy hete főztél,
még egy hete, vasárnap az ebédkor a történeteidet hallottuk.
Most meg mit hagytál itt?
Hiányt, egy ebédet a hűtőben,
amit eddig imádva ettem volna,
de itt nem vagyok képes belerondítani,
hisz egy elhunyt ember készítette.
Mi lehetett volna, ha most itt ülnél és nevetnél?
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Halál témájú versek közül: