100 évvel ezelőtt

100 évvel ezelőtt még elhittem, hogy létezel,
Hogy ők visznek a hátukon, ha meghajtom a térdemet,
És hogy a rám hunyorgó derengésben
Nem köszön vissza vereségem.

100 éve még megálltak rajtam a mágnesek,
Kócosan, de működtek a belém szerelt kábelek,
S ha használt volt is a dizájn,
Ráfoghattam, hogy antikvár.

Igen, 100 éve még eljegyzett a fájdalom,
Nekem zöngicsélt egy egyszemélyes tárlaton,
S ha féltékenyen szeretett is a kényszer,
Olykor megengedte, hogy félrelépjek.

100 éve még éreztem a záport
Tócsák elfeledett autarkiái felett,
S elhittem, hogy a vándor
100 év múlva majd otthonra lelhet.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.