Káprázat
Hozska
Összetört tükröm szilánkjain át nézlek
Álom ez, vagy valóság – hiába nyúlnék érted.
Éles fájdalom állja útját érintésemnek feléd.
Kiserkenő vér festi vörösre arcod ívét.
Eltűnsz az alvadó vérpatak alatt – tán ott se voltál.
Csak káprázott a szemem, hisz rég elhagytál.
Álom ez, vagy valóság – hiába nyúlnék érted.
Éles fájdalom állja útját érintésemnek feléd.
Kiserkenő vér festi vörösre arcod ívét.
Eltűnsz az alvadó vérpatak alatt – tán ott se voltál.
Csak káprázott a szemem, hisz rég elhagytál.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Sötét líra témájú versek közül: