Szabad nemzet

Gáll Zoltán

Gáll Zoltán: Szabad nemzet című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Árad a Tisza, zúg a habja,
új remény száll minden ablakba.
Szél viszi hírét messze:
felébredt a nemzet lelke.

Eljő végre a szabadság,
nem más írja már a sorsát.
Szabad az, ki maga dönthet,
kit követ, s mitől függhet.

Bennünk él Rákóczi lángja,
bennünk ég a szabadság vágya.
Kossuth hangja zeng az égen,
hitet gyújt a magyar népben.

Ránk mosolyog ma Nagy Imre,
ötvenhat sincs elfeledve.
Három név egy célt kívánt:
szabad népet, szabad hazát.

Felzendült a közös akarat,
egy szív dobban, egy gondolat.
Összefogott mind, ki magyar,
diktatúrát senki sem akar.

Egy az irány, nem jobb, nem bal,
mindenki itt egyformán magyar.
Összetartozás szent ereje
tartja meg a népet örökre.

Mint a Tisza árja, úgy tör elő,
formát öltve a szebb jövő.
Most együtt lép a magyar nép:
szabad lett, s az is marad még.

E boldog órán könnyes szemem,
leborulok előtted, nemzetem.
Itt van otthonom Európa szívében,
tebenned él minden reményem.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Haza témájú versek közül: