Kifordul a szó számból, nem szeretem, ha magyar gyaláz. hitetlen, arctalan, gyávaTovább olvasom…
Janus a római kétarcú isten, Egyik fele a múltra másik a jelenre figyel. Ő maga a háború és béke, A kettősség mintaképe.Tovább olvasom…
„Nézd, anyu, itt a bohóc!” – mutat rá a gyermek, örömmel, önfeledten, mit sem sejtve. Cirkuszban telt ház, nevető arcok, tapsvihar, a porondon a bohóc hajol, s újra villan.Tovább olvasom…
Szemedre könnyfátylat von a bánat, hogy a sírás gyógyírként enyhülést, s feledést hozzon a keserű csalódás ejtette sajgó sebed fájdalmára.Tovább olvasom…
Ha azt kérdeznéd tőlem egy szép napon, áruljam el igazán milyen is vagyok, bizony nagy bajban lennék. Ha szívem szerint tehetném, hallgatnék.Tovább olvasom…
Az embernek sok az arca, Nem látszik a belső harca. Elrejtett belső világ egy könnyes mosolyon át, Könnyes mosolyon át.Tovább olvasom…
Hogy az őszinteség ne csak álarc legyen, vesd le azt. Kimondani mindig nehéz teher, tedd le azt.Tovább olvasom…
Kettősség van arcunk mögött, egyik, amit óvunk a külvilágtól. Másik arcunkat megmutatjuk, kérdés, ki mit lát az álarc alatt.Tovább olvasom…