Gőzölög előttem a csésze, a tej lassan összekeveredik a barna kávéval, és bennem is megmozdul valami, amit még nem neveztem nevén, de már közeledik.Tovább olvasom…
Nem a rózsa beszél, hanem az, mi mögötte él, a szúrás fájdalma, szélben a múlt illata.Tovább olvasom…
Mi ez a fény, mi bántja szemem minden este? Talán az elmém szárnyal ezen csodálatos éj közepette. De miért csak este? Ujjaim remegve írják a csillagokat figyelve. Ezen az estén nem bántja szemem semmi; hiába a fény, szemem nem bántja sem a fény, sem sötét árny, sem magány.Tovább olvasom…
Gyertyafényben szálló tinta, üres papír betűket issza, történetek születnek suttogva, lágyan terül el gondolattal.Tovább olvasom…
Barátom, e jeles nap meghozta számodra, amiről oly sokat álmodtál, s most vált valóra: Költő lettél, versfaragó. Az, hogy ide elértél, sok időbe tellett,Tovább olvasom…
Remegő kézzel nehéz a munka, csak nézem az anyagot fújtatva. Hogy lesz ebből az, amit mutatnak? Nem elég ide, amit tudok, oktatnak.Tovább olvasom…
Múzsák Angyala, oly hálás a lelkem, a sok munkáért, amit értünk teszel. Nem vársz érte semmit, csak teszed a dolgod csendben, alázattal.Tovább olvasom…
Kétely… te vagy az ébresztő. KételyTovább olvasom…