Az ihlet hozzám gyalog érkezik, utcazajon, csöndeken, félrenézett pillanatokon át.Tovább olvasom…
Rossz a világ? Légy jó tehát magad! Üres a lét? Adj tartalmat neki! (Komjáthy Jenő: Emléksorok)Tovább olvasom…
Két élet, mely néha láthatatlan, mégis a vonzalom oly határtalan felettük.Tovább olvasom…
Telve van a szívem reménnyel Ez az új év még sok jót tartogat Hiába gyűlnek felhők az égre Belül engem egy szebb világ hívogatTovább olvasom…
A sivatag lélegzik, lassú, arany szívvel, homokszemek imája száll az esti széllel. Dűnék vállán alszik az idő súlya el, minden ív egy titok, mely bennem ébred fel.Tovább olvasom…
Régen, sarjadó facsemeteként esőre, szellőre, fényre vágytam. Teljes életem csak eképp lehetett.Tovább olvasom…
Mi az életemben az a csipet „só”, amelyből keveset adok magamnak. Még mindig az idő, ami oly kevés, az énidő, amit magamnak adhatok.Tovább olvasom…
Egy szép nyári reggelen, gondolkodom, mit vegyek fel. Milyen öltözéket, amitől azt gondolom, szép az élet.Tovább olvasom…