Egy rozsdás pánt halk rezzenéssel enged eddig csak a csend lakta a szobát, ahol a gondolatok súlya húzott mélyre, s a titkokat a falak magukba zárták.Tovább olvasom…
Jó néha megállni, csak megpihenni, Semmivel sem törődni, egyedül lenni. Kell néha a csend és a nyugalom, Jó néha hátratekinteni a megtett utamon.Tovább olvasom…
Csak úgy lenni Semmit se tenni, Lebegni a fűben Csak lenni, csak lenniTovább olvasom…
A szoba félhomályos volt, kávéillat és lusta délutáni csend, te csak egy futó mondatot ejtettél, halkan, mint amikor a por száll a fényben,Tovább olvasom…
Enyém ez a kuckó A lelkem szabad Ahol szívből jönnek A költői szavak.Tovább olvasom…
Lágy fű között korai csend lépked, álmos virág még bimbót rejteget. Nyuszi suhan, nem zörget bokrokat, álmokat hoz, nem csak tojásokat.Tovább olvasom…
Lágy fény szivárog át az ablakon, csendben aranyló porcicák táncolnak, amikor átölel, megszűnik az idő és tér, s a hétköznapi gondok szertefoszlanak.Tovább olvasom…
Én vagyok a rezgés, a csend szívverése, Egy láthatatlan hullám, az idő zenéje. Szétáradok mindenhol, hol életnek szabad, Bennem dobban az élet, méhemből virág fakad.Tovább olvasom…