A reggel lassan bontja ki önmagát, pára lebeg a Föld felett, fény gyűlik az ágakon, friss levegő íze végigsimít a testen, Nap csendben elfoglalja helyét az égen.Tovább olvasom…
Egy pillanatra megállok, de a világ tovább rohan. Az emberség az emberekben vajon hol van? Mikor a másik úgy érzi, nincs holnapja tovább, nem bírja.Tovább olvasom…
Éjszaka szépet álmodtam, hegedülhettem a Holdnak, lábamnál cicám dorombolt, távolban bagoly huhogott.Tovább olvasom…
Varázsolj szerelmet, selymes, tavaszi szellő. Ébredj természet,Tovább olvasom…
Nehezen ébredtem, veled álmodtam. Visszahúzott az álomlép, aludni akartam. Jöttél felém, hozzám hajoltál, édesen suttogtál, betakargattál.Tovább olvasom…
Ébred a hajnal százszínű hanggal, súg a fülembe éji zenét.Tovább olvasom…
az éjbe befészkelődött a láthatatlanság büntetni lehetne vele engem forgolódom, álom nem pihenteti szemem kitartóan virradatra vágyomTovább olvasom…
Friss ánizsszagot lehel a föld magából. Reggel van, egy februári szürke, sáros.Tovább olvasom…