Mosolyog a fű a szélben Kék ibolyák hajnalréten, Kikeletnek első szépe Hóvirágszál kistestvére.Tovább olvasom…
A föld hasadt szélén kicsi szív, rejtett csodája a tavasznak, első leheletével szirmot bontva, ibolya virág régmúlt napról suttogva.Tovább olvasom…
Nem volt még év, Sőt ember sem tán, Ki tavasszal ne rohant volna, És kiáltozott: nézd, itt az első csoda!Tovább olvasom…
Nyílik az ibolya, zöldel a határ, de Sándor zsákba zárta a meleget. József sem volt serényebb ebben, talán holnap a várva várt Benedek.Tovább olvasom…
Fiú. Virágcsokor a kezemben, Neked szedtem az erdőben.Tovább olvasom…
Korán reggel ablakomon bemászott a tavasz, Incselkedik velem, mint egy ravasz kamasz. Napfénye lágyan tündökölve rám kacsint, S a hideg télnek az időjárás búcsút int.Tovább olvasom…
Kint a kert sarkában fejét már kidugta egy szerény kis virág. Nyílik, s már kéklik nagy foltokban, a tavasz egyik hírnöke, az ibolya.Tovább olvasom…
Csupa csicsergés kint az utca, Persze... tavasz van... mindenki tudja. Van még az égen néhány felhő,Tovább olvasom…