Kétely… te vagy az ébresztő. KételyTovább olvasom…
Miért nem lehet egyszerűen csak lezárni, befejezettnek tekinteni azt, amiben éppen nyakig benne vagyunk?! Miért nem lépünk ki szánalmas,Tovább olvasom…
Kövesedik szívemben elszánt bosszú, indulat s méltatlan harag. Szüntelen nyughatatlan alkotói, sóvárgó láz naponta elém vetíti megpróbált,Tovább olvasom…
Bűnöm nyoma égeti lelkem, Forró-vörös cseppel festi meg testem, Sápadt arcomra színeket visz, Megbánásnak szilánkja belémhasít.Tovább olvasom…
A kitaszított, cserbenhagyott káosz – félő –, még egyszer már ritkán akarhat élet-egésszé rendeződni. Óvópincék vagy légó-bunkerekTovább olvasom…
Egymást gáncsolva, tolva–lökve valósággal elemésztődnek már bele; olcsó aranyforintokért nem lenne muszáj, se kár,Tovább olvasom…
Lélegzik az Univerzum, benne múlt és jelen, Eljövendő sors a válasz, nem a történelem.Tovább olvasom…
Kerekasztal vacsorát szerveztem, Vendégeim olyanok, kiket nem kedveltem. Azért hívtam meg őket, Hogy rájöjjek, miért manipulálják az embereket.Tovább olvasom…