Álszent világ

Kerekasztal vacsorát szerveztem,
Vendégeim olyanok, kiket nem kedveltem.
Azért hívtam meg őket,
Hogy rájöjjek, miért manipulálják az embereket.

Asztalomnál helyet foglalt az álszent farizeus,
A képmutató ember és a szenteskedő manipulátor mester.
A színlelt emberek díszes társasága,
Élén az álságos ármánnyal és a megjátszott jósággal.

Azért hívtalak titeket össze…
Hogy megtudjam személyesen tőletek:
Mi végre jöttetek létre?
Hogy az életemet tönkre tegyétek?

Folytatom a mondatom…
Mert nem csak rólam van most szó!
Hanem minden becsületes emberről,
Kinek életét a sárba temetitek ezzel a viselkedéssel.

Egyetek csak nyugodtan!
Hiszen ezért fáradtam.
Csak azt az egyet mondjátok már meg,
Ti, hogy hogy este nyugodtan fekszetek?

Hogy tudtok mégis tükörbe nézni?
Reggelente mosolyogva kelni?
Emberi sorsokat széttaposni?
Más személyeket a földre nyomni?

Mi ebből a hasznotok?
Nektek ez boldogságot hoz?
Ha eleget ettetek,
Ideje mennetek!

Én mindig becsületes voltam,
Nem boldogság a más nyomora!
Eme mételyeknek életemben helye nincs.
Remélem elég volt egyszer elmondani!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.