Mondd, mivé lettem én, e keringő, lebegő földtekén? Mint kiszáradt patak, medretlen bolyongok,Tovább olvasom…
Árva kis levél zizzen, a tél feledte itt, mit tud ő mesélni az erdő titkairól,Tovább olvasom…
Olvad a jég: rásütnek a napsugarak Melegség éri: keménysége már nem ugyanaz Hintsük meg sóval, hogy láthassuk a patak vizét Folydogál az úgy is, de ne hagyd, hogy eltakarja a jégTovább olvasom…
Úgy történt, mint a mesében, libapásztorlányka lettem, Tavasz múlt és eljött a nyár, édesanyám így szólt hozzám,Tovább olvasom…
Az ajándék bennem mélyen égő fény, csontjaim csöndjében lüktetőn remény, nem tárgy, csak áradó, szelíd jelenlét, mely benned is ébreszt egy alvó tüzet.Tovább olvasom…
Természet lágyan ringat, mint édesanya gyermekét, a zöldelő mezők ölelésében kifakadt gyenge bimbókkal,Tovább olvasom…
Hallgatag vagy, mint nyárestén a Duna, hömpölyög gondjaid hűvös hullámzása.Tovább olvasom…
Nagymamám háza volt a csodák palotája, kis patak mellett csendben állva. Kicsiny kis ablakán a napsugár játszik, szívembe melegség költözik.Tovább olvasom…