Meteorraj szóródott a földre, Tűznyíl éle a tájat felperzselte, Több mérföldre elhullt szilánkhegye, Lángba borultak az erdei fenyvesek,Tovább olvasom…
Szememre az édes álom nem talál ma éjjel, elmémet a csend táplálja kínzó sötétséggel.Tovább olvasom…
Még fülemben cseng nevetésed dallama, De a csend ma is úgy beszél, mintha hallana. Felidézem hangod, az emlékek fala rám omlik, A köztünk lévő kötelék bárhogy feszítem, nem bomlik.Tovább olvasom…
Úgy érzem, hogy mostanában Megváltoztak a nappalok Pedig reggelente az ablak alatt Még hideg, sötét kuncsorogTovább olvasom…
A kulcs a kezemben van, mégis zárva hittem már rég. S most kitárul bennem az ajtó, és belépek önmagam elé.Tovább olvasom…
Nézd az arcod vonásait mosolyodnak ráncát, Látod benne nap mint nap a fájdalmas álcát.Tovább olvasom…
Ó ember, ki kötélen táncolsz, harcol érted a jó és a rossz. De Te fogod eldönteni hova, melyik oldal, ahova fordulsz.Tovább olvasom…
Újra tavasz van, kedvesem, frissítő, reményt adó tavasz, „ismerős ez az érzés, a múltban már éreztem” meleg leheletét. Remény sugara villan fel szememben,Tovább olvasom…