Mosolyog a szívem, miért ne tenné? Búsultam már eleget, könnyeim jöttek, mint tengerek. Kinevettem a múltam,Tovább olvasom…
Van, hogy nehéz súly nyomja a vállunk, bármilyen rossz is, de még próbálunk remélni. A szebb és jobb napokra várunk, De tudjuk, hogy a rosszat is ugyanúgy meg kell élni.Tovább olvasom…
Álmodom, vagy ez a valóság, Szeretetet kapni, ez az igazi boldogság, Töprengek rajta,Tovább olvasom…
Itt vagy nekem te kis árva Vízre, tavaszra, életre várva A szívem e kis üvegbe zárva Meglocsollak, szökkenj szárbaTovább olvasom…
Feltámad a fény, harmat csillan a réten, szív újra remél. Tavasz elhozza csendbenTovább olvasom…
Kerestelek az erdők rejtekében, látni véltem illanni alakodat. Suttogó fák eltakarták lényed, ott rejtőzködsz tán a lombok alatt.Tovább olvasom…
A gólya visszatér – fehérbe öltözött remény, szárnyán ring a tegnap, s szíve a fészkében dobban. Kémények fölé hajol, mint régi, hű barát, megszólítja bennünk az otthon dallamát.Tovább olvasom…
A szoba félhomályos volt, kávéillat és lusta délutáni csend, te csak egy futó mondatot ejtettél, halkan, mint amikor a por száll a fényben,Tovább olvasom…