A spirálisan tekergőző kígyók mostan legszívesebben fölfalnák az egész Világot; nukleáris bomlásokTovább olvasom…
Ahogy a puding próbája az evés, szándékosan befelé csorgó huzatos könnyeinkkel sem igazán tudunk már mit kezdeni.Tovább olvasom…
Kinőtt árnyékod még híven, kellő némasággal követ; tétován álldogálsz, még egyik lábadatTovább olvasom…
Jó volna megérteni s megmérni a még hátralévő nincs-Időt, eljutni bárhogyanTovább olvasom…
Agymosott, búgó sült galambok közt a némaságra ítéltetett csendben is inkább gyalogló Jónás leszek majd,Tovább olvasom…
Valahol mintha ismét nyílni kezdenének a Lét titkolt, szinte Apokrif-szagú reteszei; éhség s mohó szomjúságTovább olvasom…
Gombolyagként még oly jó lenne - csupán csak pár pillanatra -, magam köré tekernem a burok-magányt,Tovább olvasom…
Még hallgatni kénytelen egyre idő-lakatok néma kattogásait, homlokának kitaszított,Tovább olvasom…