Fémek jajonganak, sírnak a pályán, átzúgás alatt talpfa nyög, remeg a télbenTovább olvasom…
Holdnak ezüstösen csillámló fénye, Mosolyog kedvesen a rénszarvasnépre. Egy éjszaka alatt bejárták a Földet, Hogy a gyerekeknek okozzanak örömet.Tovább olvasom…
Utca kövén öregember, sírdogálva, szólni nem mer. Éhes, szomjas napok óta, e világban kivert kutya.Tovább olvasom…
Csillagfény szitál a sötét éjben, Mesék élnek a szív mélyében. Gyermeki álom száll a hideg télben, Csengőszó hallatszik a hófehér réten.Tovább olvasom…
Esik a hó, fúj a szél, madár didereg az ágon. Apóka magokkal sétál a nagy fához.Tovább olvasom…
Puha fehér takaróként borult a hó a tájra. Hófehéren csillogott a hópihék ruhája. A sétányt megvilágította a csodálatos ódon lámpák fénye.Tovább olvasom…
Fekete tollak rajzolják a fehér csendet, tél szívében lépked három vándor. Fagyott ágak alatt él a kitartás, a szél csak jár tovább a tájon, hang nélkül.Tovább olvasom…
Hó fedi a feszülő rohanást. Lélegzetem hideg csendbe sétál. S megáll bennem az idő – lehajtja fejét a jövő.Tovább olvasom…