Anya, ugye mindig velem leszel? Szereteteddel mindig védelmezel? Ha bánatos leszek, megvigasztalsz? Bátorítasz a biztató szavaiddal?Tovább olvasom…
Gyermekeim lelkét sokszor szeretném könnyíteni, Ezért azt tanítottam nekik, Hogy elhunyt szeretteink, Egy-egy fényes csillagként őrzik minden tetteink.Tovább olvasom…
Olyan ez, mint egy délibáb, A találkozás pillanata – csak egy rakoncátlan délibáb, Mely az utolsó percben mindig továbbszökik, S fájdalmat, néma űrt hagy maga után.Tovább olvasom…
A költészet ott kezdődik, ahol a csend már nem elég, ahol a szív félszavakból egész világot megért.Tovább olvasom…
Ragyogj, mikor sötét az éjszaka, Ragyogj, ha bánt valaki szava! Ragyogj, ha búskomor körülötted a táj, Te csak ragyogj – akkor is, ha úgy érzed, fáj!Tovább olvasom…
Mögötted áll a fehér angyal, válladra hajol halk arannyal, szárnya föléd szelíd eget von, s őriz téged minden álmon.Tovább olvasom…
Így életem alkonyán magamra maradtam. Egyedül, befelé fordulva, magányosan élek. Szerelmek, társak, barátok, kik életem során kísértek, elhagytak, elmaradtak,Tovább olvasom…
A boldogság kék madara repül felém, Majd elsuhan felettem. Pedig hívogattam, szólongattam, De úgy látszik, nem hallotta.Tovább olvasom…