Tüskéim élesednek, nincs már helye többnek, szirmaim bársonyosak, ne félj tőlem, simogass meg!Tovább olvasom…
Még, ha kitekintek ablakomon, jeges a világ, De szívem már lassan éledő tavaszt vár. Madárcsicsergéses, derűs hajnalokon, Ahogy rózsaszín köntösben a Nap felragyog.Tovább olvasom…
Előbújt a krokusz és a hóvirág, A tél rájuk teríti még fátylát. A szívem már jó ideje tavaszt vár, Hervad az ablakról a jégvirág.Tovább olvasom…
Ha elmegyek, ne keressetek, nem találtok meg. Zúgó szél hátára pattanok, szállok vele, mint a madarak.Tovább olvasom…
Tavasz szellője érinti arcomat, a kerékpáromon a mosoly suhan, friss levegő, nap langyos fénye, a mező hívogat, az idő megáll végre.Tovább olvasom…
Milyen szépen éledezik minden, A természetnél szebb nincsen, Friss virágillat, madarak éneke, Ébredező napsugár melengető fénye.Tovább olvasom…
Egyszer volt, hol nem volt, Húsvét előtt történt, A húsvéti nyuszinak nem kellett répa, sem zöldség. Kis kertjét gondozta, tavaszi virágokat ültetett, Napkeltétől napnyugtáig serényen tevékenykedett.Tovább olvasom…
Lapít csendben, a zsebemben, egy másik világ.Tovább olvasom…