„szépirodalom” – novellák címszó szerint

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 19. 08:17 Igaz történet ❤️ 1 👁️ 13

A férfi felesége halálát követően egyre magányosabban élt. Ezt persze nem lehet úgy magyarázni, hogy túlzottan is bezárkózott volna, sokkal inkább megválogatta az ismerőseit, hiszen barátai közül többen külföldre költöztek, mondván, az a fajta életvitel, melyet itt nem tudtak megvalósítani maguknak, külföldön valóságosan is megvalósíthatónak és reálisnak látszott. Rengeteget töprengett, és még később is visszatérő téma volt a férfi életében az örök kérdés: vajon mi lett volna jobb megoldás? Elhagyni a nehezen megszerzett, később felépített otthont, hogy aztán a biztosat bizonytalannal kelljen naponta felcserélni, aztán egy-két éven belül talán külföldön is fel lehetett volna építeni egy valamivel elfogadhatóbb anyagi egzisztenciát? Ki tudja az ilyesmit összefüggéseiben áttekinteni? És…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 19. 08:16 Romantikus ❤️ 1 👁️ 9

A férfi kilépett a város elhagyatott gyárépületekkel túlzsúfolt negyedébe. A pályaudvar csikorgó sínei is oly otthonosnak tűntek, hogy szinte önmagán érezte a csönd, a magány tartós, immár szinte elkerülhetetlen érzetét.

Még jól hallotta fülében Jack Nicholson-féle Joker ördögi, torz röhögését, és azt, hogy Michael Keaton mit mondott annak a gazfickó, kisstílű tolvajnak a tetőn: – Nem öllek meg, mert egy szívességet fogsz tenni nekem! Mindent elmondasz rólam a barátaidnak!

„Vajon az életünk választása egészen pontosan mikor dőlhet el?! Vajon már minden lényegre törő precizitással és halálpontossággal meg van írva a csillagokban, vagy éppen a sors könyvében?”

Úgy döntött, átvág a járdán, egészen az aluljáróig, ahol irritáló, szemet szárító neonvilágítás uralkodott, amit legfeljebb…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 19. 08:15 Romantikus ❤️ 1 👁️ 12

Csenge kislányként haragudott meg az anyjára, amikor szülinapja előtt lelépett otthonról, és csupán csak egy pár soros levelet írt az apjának, melyben mentegetőzve és borzasztó szégyenérzettel bevallotta, hogy nem jó anyuka, és hogy képtelen gondoskodó szülő lenni, és Csenge más anyukát érdemelne.

Csenge apukája persze igyekezett minden tőle telhetőt elkövetni, hogy lányának normális gyerekkora lehessen. De a mindössze negyvenkét éves férfi Csenge tizennyolc éves kora körül váratlanul meghalt infarktusban.

Csenge egész gyerekkorát és kamaszkorát is jócskán meghatározta a konvenciókkal és szabályokkal való szembenállás és lázadás szelleme. Amikor az osztályban a legtöbb csinos kamaszlány, akik már mellekkel és fejlett női testtel rendelkeztek, büszkén eldicsekedtek vele, hogy ők…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 19. 08:14 Romantikus ❤️ 1 👁️ 11

Gurovits Nándor már évek óta nem találkozott régi gimnáziumi barátnőjével. Utólag persze sokkal könnyebb okosnak lenni, hogy vajon igazság szerint kinek az ötlete volt-e a személyes találkozó. Az igazság az volt, hogy Kriszta Állam- és Jogtudományi Főiskolára ment, majd meglehetős villámgyorsasággal gyümölcsöző és ütőképes szakmai pályafutást és karriert épített fel szinte a semmiből a második kerületben lévő irodájában, olyannyira, hogy még volt egy kisebb üzleti szintű vállalkozása is, ami szintén szépen hozott a konyhára. Míg Nándornak hagyományos bölcsész diplomája volt, és reménytelen küzdelmet folytatott az egyetem elvégzése után legalább három évig, hogy végre felvehessék a Színművészeti filmrendező–forgatókönyvíró szakára. Persze szinte senkit sem lepett meg – legfeljebb csupán őt…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 18. 08:22 Igaz történet ❤️ 1 👁️ 12

A bölcs öregember kómotos lassúsággal foglalta el az étkezőasztalt. Pontban fél tizenkettőkor, és borzasztóan kényes volt az időre, és a tálalásra. Amennyiben gondoskodó és oroszlánszívű felesége nem tálalta fel neki a jóízű, zöldséggel, hússal gazdagon megpakolt aranyló színű húslevest, az öregember fogta magát, és inkább járt egyet a környező utcában, mire felesége elkészült.
– Remélem, ízleni fog! Most kicsit megbolondítottam, apuskám! – jegyezte meg mosolyogva, kicsit rafinált arccal a pirospozsgás, csupaszív asszonyság.

Az öreg szertartásosan fogta göcsörtös, erezett kezei közé a kanalát, és jó alaposan szemügyre vette a finoman gőzölgő leves minden apró-cseprő tartozékait. Elvégre az embernek sosem szabad olyasmit megennie, amit nem akar, vagy nem különösebben szeret.

Az öreg…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 18. 08:21 Romantikus ❤️ 1 👁️ 11

Egész nap idegesen járt-kelt. Tisztára mint valami idegbeteg vagy holdkóros, esetleg kóros álmatlanságban szenvedő.
Még szerencse, hogy a családban egyedül csak ő nem dohányzott, így nem kellett attól tartania, hogy telefüstöli jóformán az összes lakáshelyiséget, ahol a napszak folyamán megfordult.

„Mit csinálhatna?” – faggatta, vallatta önmagát. Elvégre, ha álmai nője megtudja, hogy gyerekkori autóbaleset nyomát viseli jobb térdkalácsa felett, és persze a változékony időben jócskán sántikálva szokott járni, a végén még képes azt hinni, hogy micsoda egy lesajnált, lepusztult nyomorékkal került össze! – minél jobban törte a fejét agya fogaskerekei között, annál inkább képtelennek látszott bármilyen elfogadható megoldást találnia.

Úgy tűnt, a családban mindig is ő volt a…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 18. 08:19 Igaz történet ❤️ 1 👁️ 13

A pompás régiségkereskedésben olyan volt, akár egy kisebbfajta hercegi palota az antik dolgoknak. Kígyózó csigalépcsővel lehetett feljutni a felső szintekre, ahol a ritka, meglehet több száz éves ritkaságok, kéziratok, kódexek és egyéb könyvek lapultak.

A hatvanas éveiben járó, nagy szódásszifon-szemüveget viselő, folyamatosan marcona tekintetű és gyanúsan mindenkit méregető aggastyán tulajdonos szúrós hiéna-szemeivel követte kíváncsi tekintetünket.

Az író tüstént átváltozott csintalan, minden újdonságra, szenzációra kiéhezett gyermekké, és szinte azonnal bevette magát a könyvek közé, míg gyönyörű felesége legalábbis egyelőre a kereskedés pénztáránál várakozott türelmesen, de azért még ő is nézelődött.

Óvatosan tenyerébe vett több kínai porcelánnak látszó másolatot is, és néhány…

Írta: Tasi83 📅 2025. 12. 18. 08:18 Dráma ❤️ 1 👁️ 16

Már megint a csokifagyikat zabálja a sarkig tárt hűtőben. Folyamatosan anyja duruzsoló szavai jutnak az eszébe:
„Édes kislányom! Mikor nyugszol már bele, hogy te sosem leszel szépségkirálynő!” – már nem csupán az adott szituáció borítja ki, idegesíti fel, de már eléggé hosszú idő óta is valósággal megundorodott talán saját magától is, hiszen egész eddigi életében azt kellett hallania és tapasztalnia, hogy senkire sem számíthat, egyedül csakis saját magára.

Még jócskán emlékezett arra, amikor a volt pasija, Sanyi szinte nyálcsorgatva bámulta őt a kis kertvendéglőben, ahogy eszegeti a nutellás krémmel töltött palacsintát, és mikor szája szegletében megjelent az első csokifolt, Sanyi gyöngéden közelebb hajolt, és bizsergetően lecsókolta róla az édes ízt. De akkor miért hallotta meg…