A dráma novellák világában minden történet egy apró, mégis sorsfordító pillanatot ragad meg: amikor az ember szembenéz önmagával, a múlttal, az elengedéssel, a kimondatlansággal vagy éppen a döntései következményeivel. Ezek az írások mély érzelmeket, emberi konfliktusokat, lélektani fordulatokat és valóságos élethelyzeteket mutatnak be – őszintén, hitelesen és megrendítő erővel.
A drámai történetekben a hétköznapok apró törései éppúgy helyet kapnak, mint a nagy sorsfordulatok: családi ellentétek, veszteségek, sebek, amelyek gyógyulásra várnak, vagy éppen kapcsolatok, amelyek a szakadék szélén egyensúlyoznak. A Múzsák Könyvtárában található dráma novellák nemcsak megérintenek, hanem gondolkodásra késztetnek, és sokszor olyan igazságokat mondanak ki, amelyeket mások nem mernek.
Ha olyan történetre vágysz, ami mélyre megy, érzelmileg felkavar, vagy olyan kérdéseket feszeget, amelyek velünk maradnak a lap bezárása után is, akkor jó helyen jársz. Merülj el a dráma erejében, ahol a szó valódi jelentőséget kap, és minden érzelem súlyt hordoz.
A drámai történetekben a hétköznapok apró törései éppúgy helyet kapnak, mint a nagy sorsfordulatok: családi ellentétek, veszteségek, sebek, amelyek gyógyulásra várnak, vagy éppen kapcsolatok, amelyek a szakadék szélén egyensúlyoznak. A Múzsák Könyvtárában található dráma novellák nemcsak megérintenek, hanem gondolkodásra késztetnek, és sokszor olyan igazságokat mondanak ki, amelyeket mások nem mernek.
Ha olyan történetre vágysz, ami mélyre megy, érzelmileg felkavar, vagy olyan kérdéseket feszeget, amelyek velünk maradnak a lap bezárása után is, akkor jó helyen jársz. Merülj el a dráma erejében, ahol a szó valódi jelentőséget kap, és minden érzelem súlyt hordoz.
A villamosvezető szinte semmit sem vett észre. Olyan fülledt, áporodott, páradús, kánikulai nap volt ez is, akárcsak a többi nyárias nap. Egykedvűen végezte a munkáját. Ha tilos jelzést kapott, természetesen addig nem indult el, amíg a kis lámpa sárgára nem váltott. A szerelvény pengeéles acélkerekei gördülékenyen mentek át a vágányokon. Nem szóltak, nem figyelmeztettek, hogy egy idősebb, aggastyánkinézetű, valószínűleg hajléktalan férfi fekszik a sínek között, és úgy tesz látszólag, mintha csak szunyókálna. Az egyik utas – akibe szorult néminemű lélekjelenlét –, azonnal meghúzta a kis piros vészfékező kart, és a szerelvény kocsija vészterhesen, csikorgó fékezéssel megállt, majd parancsszóra az összes automatikus lengőajtó kinyílt. – De hát mi történhetett?! – néztek önmaguk között…Tovább olvasom…
16+ –
A történet az öngyilkosság és a veszteség témáját dolgozza fel, érzelmileg megterhelő jelenetekkel.
Az özvegy öregasszony erősen sántított, vonszolta beteges, feldagadt lábát, de ahhoz túl makacs, büszke és talpraesett volt, hogy akár botot használjon. Egyetlen unokáját ment állandóan meglátogatni. Ha esett, ha fújt, özvegy Hubrik Ferencné felült a csupán ritkán járó távolsági buszra, vagy éppen vonatra szállt, ha a szükség úgy hozta, és belepakolta gurulós szatyrát mindenfajta, főként tartós élelmiszerrel, de volt ott főtt, friss étel is, ha egyetlen unokája megéhezik, akkor semmiben se szenvedjen hiányt. Férje már huszonhat éve a földben nyugodott, és az özvegyasszony most jócskán aggódhatott azért, hogy egyetlen fiúunokája ne kövessen el semmi ostobaságot. Ugyanis már vagy nyolc hónapja volt, hogy menyasszonya a polgármesteri hivatal előtt azt mondta, hogy nem szereti, és hogy akadt…Tovább olvasom…
16+ –
A történetben előforduló trágár beszéd és erőszakos jelenetek miatt 16+ korosztálynak ajánlott.
Először arra gondolt, hogy a zsebpénzét fogja felkínálni, később, amikor aztán végül rászánta magát, hogy ténylegesen két lábon járva belépjen a fülledt, izzadság- és hormonszagú konditerembe, inkább arra, hogy talán igazság szerint nem is volt annyira jó ötlet idejönni. – Szia, kisöreg, segíthetek?! – Egy csúcsbombázó, sportos, treccs edződresszt viselő hölgymény lépett a megszeppent kamasz srác elé, aki valósággal azonnal el is felejtette, hogy mit is akar. – Ö… kezit csókolom… – nyögte ki bátortalanul. – Ö… keresek valakit… – közölte, majd megpróbált úgy széjjelnézni a tágas edzőgépekkel és erőnlétet fokozó masinákkal, vaskos súlyzókkal, edzőbiciklikkel felszerelt helyiségben, mintha az illető már épp itt tartózkodna. – Megkérdezhetem, hogy mi az illető neve? Hátha tudnék neked…Tovább olvasom…
Aznap korábban ébredt fel szándékosan, mintha ezzel akarta volna siettetni a nehezen múló perceket. Kikászálódott az ágyából, amilyen gyorsan csak tudott, fürdőköntöst vett, mert ki nem állhatta, ha mindenre kész anyja egyfolytában megjegyzéseket, kisebb kritikák tárgyává teszi pufók, molett testének kisebb-nagyobb változásait. „Miért nem képes egyszerűen csak megkérdezni, hogy hogy aludt, vagy hogy nyugodtan és békében telt-e a zaklatott éjszakája?” Hihetetlen! – Szerbusz, kincsem! Mit kérsz reggelire? Csináltam egy kis bundáskenyeret! Gyere csak! Egyél, amíg még meleg! Vajon miért kérdezte meg, hogy mit kér reggelire, amikor már eleve azt akarta, hogy egye meg a gusztusosan gőzölgő két vastag szeletes bundáskenyeret? Anyja sokszor kétértelmű viselkedése sokszor ugyancsak hajlamos…Tovább olvasom…
A tizenötödik század halk ködébe burkolózva, Velence ékköveként emelkedett ki a Canal Grande fodrai közül a Ca’ Dario kastély, Giovanni Darió emlékekkel rakott alkotása. Baljós hangulat lengi körbe, nappal is ugyanolyan borzongató, mint éjszaka. A kőpalota nem ölelt boldogságot soha – csak suttogott, sírt, és baljós végzeteket fújt a tulajdonosaira, mint a szél, amely mindig visszatalál az ablakon át. Talán a kövei is átkozottak lennének? Emlékezz: Olasz honban a méregkeverés és a fekete mágia a hétköznapok része volt. Marieta – egy lélek tragédiája Az építő leánya, Marieta – akit boldogságra teremtett a sors, de családi gyökerei úgy kapaszkodtak belé, hogy nem hagyták szárnyra kelni. Tipikusan tragikus élet: már születésekor rossz fényszögek és káráló vénasszonyok sötét jóslatai…Tovább olvasom…
Oszkár bácsi a lakótelepen lakott, mely egykoron szebb napokat is megélt, és persze nyugodtan el lehetett mondani, hogy elegáns kerületnek számított. A felújított játszótéren számos gyerekbarát játék, és biztonságos mászóka hirdette, hogy azért, amire ténylegesen költségeket fordítanak, azt rendezetten, és biztonságosan is el lehet készíteni. A virágos, fákkal teli közparkokban egy árva szemétkupac, vagy kutyaürülék nem árulkodott arról, hogy az adott önkormányzat egyáltalán pénzszűkében lenne. De hát azok a régi szép idők, – ahogy mondani szokták –, régen elmúltak. Mostanság, ha Oszi bácsi kinézett az ablakán túlra, ahonnét sok mindent meg lehetett ám látni, megkeseredett szomorúság és keserűség lett úrrá rajta, hogy az emberek mennyire trehányak, felelőtlenek, és nemtörődömök lettek nem…Tovább olvasom…
Hirtelen harapott a sötét. A semmi közepén hagyott. A mellkasom feszül, a levegő megakad. A másodpercek torzan nyúlnak, mintha az idő is visszatartaná lélegzetét. „Tarts ki, szív… dobogj… élj” – könyörgöm. Annyi minden maradt még. Egy pillanatra felvillan: virágillat, gyermekkacaj, kutyám farkcsóválása. „Mondd, nem üres az ágyam. Mondd, nem lesz árva... Mondd már… kérlek, mondd.” A csönd válaszol: Nem közelít a vég. Már ideért.Tovább olvasom…
Emma boldog párkapcsolatban élt – vagyis azt hitte. Átlagos arcú, csinos nő volt. Egy nap párja, Zsolt elé állt, és azt mondta: – Emma, vége! Megismertem valakit, beleszerettem, és babát vár. – Ki az a nő? Ismerem? – kérdezte Emma zokogva. – Nem – felelte Zsolt, gyorsan kiviharzott a házból. Emma hazaköltözött a szüleihez, és sokat sírdogált. Pár hónappal később, elment a barátnőjével a városnapokra, felvette a legszebb ruháját Megérkeztek, koktélt vettek éppen, amikor valaki hátulról megérintette a vállát. Megfordult: Viktor, tinédzserkori szerelme állt előtte. Tizenöt éve nem látta, mégis azonnal tudta, hogy ő az igazi, mert a szíve hatalmasat dobbant, még lehet Viktor is hallotta.Tovább olvasom…
A dráma novellák mellett érdemes felfedezni azokat a kategóriákat is, amelyek az emberi lélek finom rezdüléseit, a kapcsolatok mélységeit és a mindennapi küzdelmek láthatatlan történeteit mutatják be. Ezek az írások segítenek megérteni a döntések súlyát, a kimondott vagy kimondatlan érzelmeket, és azt, hogyan formál minket minden fájdalom, veszteség vagy éppen remény.
Ha közel áll hozzád a letisztult, érzelemdús irodalom, nézz körül más, drámai hangulatú témáink között is:
Kapcsolódó témák:
Önismereti, Érzelmes, Nosztalgikus, Élet, Romantikus, Misztikus, Rejtély
Ha közel áll hozzád a letisztult, érzelemdús irodalom, nézz körül más, drámai hangulatú témáink között is:
Kapcsolódó témák:
Önismereti, Érzelmes, Nosztalgikus, Élet, Romantikus, Misztikus, Rejtély