Múzsák Könyvtára

Forrás: Mesterséges intelligencia által generált kép.

Koromfekete eget mindenütt ragyogó csillagok világítják be,
A kellemes csendet csak néhány hangos kutya ugatása töri meg,
A kis falusi házakban az ajtókat az ott lakók sorra zárják be,
S a nehéz munkától kimerült emberek az ágyakban pihennek meg.

Nyikorgó, pihe-puha ágyakban a testek rendkívül ellazulnak,
Jobbra, majd balra fordulgatások után mélyen elalszanak,
Rem fázisban csaknem azonnal hatalmas ajtók felbukkannak,
Óriási, színes, díszes ajtók már félig tátongva hívogatnak.

Világos, színes fények, kellemes dallamok áradnak át a szobába,
A rendkívül kíváncsi emberek észlelik, s arra veszik irányukat,
Tudatuk kétség nélkül megragadta az ajtót belépve más világba,
Testük most csak tovább pihen, amíg tudatuk elhagyja a világukat.

Éppen belépve az ajtón ebbe az álomvilágba, kereszteződést látnak,
Balra fordulva új kalandokra indulhatnak, míg jobbra ismét tapasztalnak,
Ahol lehetnek kalózok, királyok, parasztok, gyávák vagy igazán bátrak,
Vagy újra átélhetnek megtörtént szomorút vagy szépet, és nosztalgiáznak.

Tudatuk bizony éber, ám fókuszál, tapasztal és új dolgokat tanul,
Élvezi, mit csinál, s realizálja, ebben oly sok-sok fontosság tárul,
Gondolkodik hogyan emlékezhetne erre, hisz megtette ezt szakadatlanul,
Majd visszatérve az elágazáshoz, szeme hirtelen egy új ajtóra tárul.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.