Gondok fája

A gond, mint termő fa,
Szert ágazó.
Történések ága,
Min csüng a szó.

Termései gyógyírért kiálltanak,
De tettednek súlya van,
Mit ha elrontasz,
Meglesz az ára.

A fa nem felejt,
ágán ott marad minden döntés.
Nő vele a súly,
vagy szelídül belőle a bölcsesség.

Ki metszi, s ki ápolja,
az tudja igazán:
a gond nem béklyó,
hanem út, s irány.

És ha egyszer virágba borul,
megérted titkát:
a gond hordoz,
s a szeretet ad rá választ.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.