Demecseri havazás
Szabó László István
Fenyőcsúcs, reszkető,
fehér már a hegytető.
Ha fú a hideg téli szél,
ember jót nem remél.
A sok-sok hó tüntető,
a hideg tél büntető.
A téli táj itt nézhető,
a magas hó mérhető.
Hó alá bújt nádtető,
hova lett a zsúptető.
Havas lett a háztető,
fején meleg fejfedő.
A hóseprő reszkető,
a hidegtől szenvedő.
A vad idő dermesztő,
elpusztul a kártevő.
Bent az idő rekkenő,
a házban menthető.
Kályhatűz perzselő,
nem fázom, sejthető.
A költő csak verselő,
kandallóban tüzelő.
A plédjében lebzselő,
meleg teát szürcsölő.
fehér már a hegytető.
Ha fú a hideg téli szél,
ember jót nem remél.
A sok-sok hó tüntető,
a hideg tél büntető.
A téli táj itt nézhető,
a magas hó mérhető.
Hó alá bújt nádtető,
hova lett a zsúptető.
Havas lett a háztető,
fején meleg fejfedő.
A hóseprő reszkető,
a hidegtől szenvedő.
A vad idő dermesztő,
elpusztul a kártevő.
Bent az idő rekkenő,
a házban menthető.
Kályhatűz perzselő,
nem fázom, sejthető.
A költő csak verselő,
kandallóban tüzelő.
A plédjében lebzselő,
meleg teát szürcsölő.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Advent témájú versek közül: