Szomjazom

Forrás: Pixabay

Bár csak érintené számat
egy korty a mindenkiéből,
hogy oltsa szomjam,
s a tikkadt bárányokét.

Ki lennék én,
ha fél pohárral be nem érném?
Nem kérdezek,
adok annak,
kinek só marta fel ajkát.

Várok.
A türelem hűséges kísérőm lett,
s nem vágyom idegen asztalok
telt kelyhére.

Markomba fogom
az ég hulló könnyeit,
poharam kancsóvá érik a kezemben,
hogy jusson belőle mindenkinek.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.