Nőnapi vallomás

Szabó László István

Nekünk a nő az otthon, a bölcső,
Az Isten gyönyörű alkotása a nő,
És Ő hozzánk türelmes, megértő,
Szerető és gondoskodó és féltő.

És a lelke tiszta, őszinte és érző,
A férjük számára az igazi ékkő,
Hétköznapokban meg egy hősnő,
Nagy bajban menedékként a végső.

A gyermekét, családját megvédő,
Örökké csak értünk élő és küzdő,
A zuhogó téli jégesőben az ernyő,
Míg a tűző nyári melegben a felhő,

A szívünkben szép virágként él Ő!