Te a tűz én a víz

Mint lángoló tűz perzselt a szerelmed,
víz voltam, lecsendesítettem a tüzet.
Vad folyóként tajtékozva érted el a partot,
mederként, meglágyítottam a hullámokat.

Perzselő nap voltál, mely szinte égetett,
hűs szellőként csillapítottam a meleget.
Vad vihar voltál, néha tomboló széllel,
én a vihar utáni csendes békés szellő.

A tűzből és a vízből e két elemből lett,
egy viharos mindent elsöprő szerelem.
Sokszor égető, majd vadul tomboló,
mára lecsillapodó örök szerelem lett.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.