Ma elég
B.É. Krisztina
Ma nem rohanok a holnap után,
csak megállok a pillanatban.
A csendben hallom a szívemet,
és engedem, hogy vezessen.
Nem kell minden válasz most,
elég, ha lélegzem, és érzem.
Ma önmagam vagyok,
ahogy vagyok: nyitottan, sebezhetőn, tisztán.
A nap végén a fény nem távozik,
csak megmarad bennem,
és én tudom: ez már elég.
csak megállok a pillanatban.
A csendben hallom a szívemet,
és engedem, hogy vezessen.
Nem kell minden válasz most,
elég, ha lélegzem, és érzem.
Ma önmagam vagyok,
ahogy vagyok: nyitottan, sebezhetőn, tisztán.
A nap végén a fény nem távozik,
csak megmarad bennem,
és én tudom: ez már elég.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Lélekvers témájú versek közül: