Mi végett élünk?

Mi végett élünk?
Miért jött létre e világi létünk?
Tán megismerni a sok gyötrelmet vagy élvezni az életet?
Mi végre jöttünk?
Hova tartunk, ha magunk sem tudjuk, hogy az út mit választottunk,
jó fele terel-e?
Mit kell még látnom, hogy életem teljes legyen e világon?
Mi végre jöttem?
Lesz-e fény az út végén, lesz-e remény,
s szeretet, mi körbevesz?
Mi végre jöttünk?
Tán szeretni s élni, vagy úgy létezni, hogy mindig csak remélni?
Szenvedve gyötrődni?
Gyötrődve szenvedni?
Hát mi végre jöttem?
Mondd meg nekem, s én majd elhiszem.
Hallasd a hangod,
suttogd fülembe óhajod.
Hadd tudjam meg, mi végre jöttem e földre.
Miért kell, hogy itt legyek?
Vagy tán mindenről én dönthetek?
Nem tudom,
nem tudom, hogy mi leszek.
Itt,
most, csak azt tudom,
mi nem leszek.
Nem leszek üres,
kihasználatlan szeretet.
Nem leszek a sárban megrekedt szekér,
sem elsüllyedt írógép a tenger fenekén.
Sőt, feledésbe merült ember sem leszek.
Nem, nem lehet, hogy azért jöttem e földre,
hogy hangtalan süllyedjek a fekete földbe.
Tán e végett lehet, e végett lehet,
hogy még élhetek.

Hozzászólások (3 darab)