Ha rám nézel

Ha rám nézel,szemed fénylőn ragyog,
tükrében látom azt a forró nyári éjt,
mikor szerelmes ajkad ajkamhoz ért.
Szívünk dobbanása eggyé fonódott.

A Hold lámpásként világított felettünk,
az éj bársonyként ereszkedett ránk.
Nem láttunk mást, csak egymást,
megszűnt létezni körülöttünk a világ.

Puha fű volt szerelmi fészkünk ágya,
tarka virágból volt szőve takarónk.
Kezedben rózsa, szívedben szerelem,
csillogó szemed beszélt helyetted.

Lágy ölelésed, mint puha meleg takaró,
érzéki csókod lágyan érintette számat.
Forró vágyad izzó parázsként égetett,
igazi nőként ragyogtam melletted.

Még most is szíved értem dobban,
puhán, lágyan ölel két erős karod.
Féltve vigyázod lassuló lépteimet,
szemedben a szeretet fénye ragyog.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.