Az örökség
Soósné Balassa Eszter
Forrás: Múzsák Könyvtára
Egy apró mozdulat, feléd nyúl egy kéz,
vidd gyermekem legyen már a tiéd.
Kezembe adta legdrágább kincseit,
szeretetet, tiszteletet, becsületet.
Őrizem e drága kincseket szívemben,
mit nagyanyám továbbadva rám bízott.
Próbáltam szívemben megőrizni, majd
gyermekeimnek csendben továbbadni.
Vigyék tovább e felbecsülhetetlen kincset,
mert ennél értékesebb örökség nincsen.
Megőrizni és továbbadni utódainknak,
mit elődeink kincsükként ránk hagytak.
vidd gyermekem legyen már a tiéd.
Kezembe adta legdrágább kincseit,
szeretetet, tiszteletet, becsületet.
Őrizem e drága kincseket szívemben,
mit nagyanyám továbbadva rám bízott.
Próbáltam szívemben megőrizni, majd
gyermekeimnek csendben továbbadni.
Vigyék tovább e felbecsülhetetlen kincset,
mert ennél értékesebb örökség nincsen.
Megőrizni és továbbadni utódainknak,
mit elődeink kincsükként ránk hagytak.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek a Család témájú versek közül: