Negyven

Negyven felé útnak indulsz
valamerre nekivágsz,
Negyven felé már nem
tétlenül remélsz és hezitálsz.

Negyven évbe telt kivárni
a múlt, hogy időt enyésszen,
Negyven évig szánni-bánni
valamit, mit nem tettem.

Negyven évig voltam fogoly
börtönömnek álszent rabja,
Negyven éve lakat alatt
kulcsra kattant lelkem zárja.

Közel negyven év mögöttem
mégsem érzem ennek súlyát,
Negyven évem már elröppent,
fojt bennem a szomorúság.

Negyven körül részben félénk
lépteimet számolom,
Negyven felé ürességben
új életről álmodom.

Nemsokára negyven leszek
torz tükörkép súgta,
Negyven felett apró ráncként
homlokomra írta.

Negyven lettem. Hihetetlen!
a harminckilenc után,
Négyes mögött ott a nulla
mégsem néz ki furán.

Egész bájos kerek szám lett
barátkozom vele,
Negyven helyett azért mégis
jobb lenne a fele.

Negyven felé útnak indulsz
talán sejted merre,
Negyven felé megváltozik
az élet értelme.

Hozzászólások (2 darab)