Felhők felettünk

Buglyó Juliánna

Indigó sapka ereszkedik a földre,
összegyúrt felhőkből félelmetesek fodrai
vadul készül a ragyogást elnyomni.
Vonalnyi sávot tart még a csillogásból,
hamarosan reményét ennek is elszívja.
Sötét forrást a talajra terítve
vágyakat dönt le a mélységekbe.
Hiába feltűnő érdekessége.
Talán teszteli, hogyan hat az emberre?
Tudhatná, tette rettegve járatja szívét.
Hinni kell, nem lesz belőle égi átok.
Eső után újra kiteljesedik a fény,
szivárvány híd hajlong a légvizén.
Örömet, szeretetet sugároz
tovább utaztat a sors tengerén.
Új vágyakat éleszt sorra.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Természet témájú versek közül:
2026-04-22 07:22 Kollár Kornélia💠: A víz
2026-04-22 07:01 Gyólay Karolina💠: A víz ereje
2025-12-19 12:01 Gani Zsuzsa: Kurultaj Bugacon
2026-02-08 13:14 Poór Edit: AZ ARANY VÁROS