Tavasz

Oláh Timi

Oláh Timi: Tavasz című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Saját kép

Tavasz van, tavasz van, virágot bontanak a fák,
Napsütésbe burkolódzik odakint a Nagyvilág.
Tavasz van, tavasz van, napfürdőben élek,
Úgy szeretnék letagadni néha pár 10 évet.

Megy a perc, megy a perc, átfordul az óra,
Kattogó, nyekkenő nagy fa mutatója.
Tavasz van, tavasz van, újraéled minden,
Új világ születik magasabb szinten.

Körbejársz lassan, lépteid előrébb visznek téged,
Élvezed az arcodon a napfény-melegséget.
Tavasz van, tavasz van, virágillat száll a szélben,
Arcodon ragyogás, ahogy sütkérezel a fényben.

Tavasz van, nektárillat jár, zsonganak a méhek,
Érezted-e már, hogy szívedben is születik egy érzet?
Boldogság, boldogság, jöjj ma gyorsan hozzám,
Vigyázok majd rád, mint hegyi oroszlán!

Szememet messze, a távolra helyezem,
Fülemet is gyorsan kihegyezem,
Hallgatom a madárdalt, mit felém repít a szél,
Érzem az energiát, mely belém visszatér.

Szürke hétköznapok, esős hajnalok,
Ködbe borult, hideg, őszi napok,
Ég veletek, búcsút intek a mai nappal,
Élek és ébredek egy gyönyörű tavasszal.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Évszakok témájú versek közül: