Magamnak adhatom

K. Barbara

Bennem él a remény

K. Barbara: Magamnak adhatom című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Hogyan kell elég jónak lenni?
Egyáltalán kell–e mindenkinek megfelelni?
A világ és az emberek gyakran bírót játszanak,
Egy apró hiba – és bizalmuk benned megszakad.

Semmitmondó szavak, megvető pillantások,
Csak azért, mert a sorba be nem állok.
Sosem kértem figyelmet és dicséretet,
Nem kértem, hogy becsüljék a törekvésemet.

Jobb ember akarok lenni, attól, aki vagyok,
Ezért az életemben lassan rendet rakok.
Szívem néha kitörő vulkánhoz hasonlít,
Forrongok belül, és lelkem már rég ordít.

Néha a vízre vágyom, érezni akarom a szél illatát,
A part marasztal, de tudom, nem maradhatok tovább.
Magamnak–magamtól sok mindent adhatok,
Csak ki kell nyitnom a szívemet őrző lakatot.

Vannak dolgok, melyeket magunkért kell tennünk,
Nem szabad mindent túl biztosra vennünk.
Ha az árnyak fogva tartanak, de hív a fény,
Tudnunk kell, hogy ha messze is, de van remény.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Elmélkedések témájú versek közül:
2026-04-20 22:23 Papp Barbara: Gyakorta
2025-12-22 10:09 Gyurkó Mónika: Haiku
2025-12-20 12:25 Gani Zsuzsa: Anyai szeretet