Lelkével mégis lát

Norbert Farkas

Elsőre koránt-
sem szembetűnő, hiszen
mindene megvan

Bundája akár
fehér lapra írt arany
verssorok, vagy mint
krémet fedő kávé a
tiramisu tetején

Holdkőkék szeme
élénk ragyogása a
világ nyolcadik
csodája, egy hibája
csak, hogy nem láthat vele

zöldellő gyepet
pipacs fedte réteket
lepkét, hegyeket,
fákat, madárkákat ő
meg nem csodálhat; mégis

Élni, szeretni
akarás fáklyája ég
benne, úgy ahogy
senki másban. Ahogy ő
szimatol és csóvál, sőt

Minden rezdülés,
lépés, melyet csak megtesz
megmutatja ezt

S tudja jól azt,
hogy szaglása, hallása
társaiénál
sokkal erősebb lehet,
Sőt van melyet szinte csak

ő egyedül tud.
Szemével nem lát ugyan
de lelke érez.
Azon keresztül mégis
lát, épp csak el nem mondja

ki vagy. Hűséget
szeretetet ad hűség
és szeretet fe-
jében, egészen síron
túli végtelenségben

Főleg annak, ki
„hibája ellenére,”
őt választja ki
társul sok „tökéletes,”
fajtársával szemben is

Örökké hálás lesz

(Készült a vak és gyengénlátó kutyák világnapja alkalmából)