Csillagok szikrafény csöndjében hull a hó, Jégvilágot fest hamvas hópehelytakaró.Tovább olvasom…
durva a lelke ocsmány a szája tüzed okád a sarkamban lávaTovább olvasom…
Itt állok a „hegy” csúcsán, elmondhatom, megérkeztem. Előttem szikrázó a Fény, mögöttem sziklás hegyek.Tovább olvasom…
Mikor nem jönnek ki számon a szavak, Akkor csakis az írás marad. Úgy érzem itt tudok önmagam lenni, Gondolataimat lassan felépíteni.Tovább olvasom…
Lehetnél végre a szó mi csendünkre ült hirtelen. Válaszra nincs lehetőség, szavaim mint meddő lét,Tovább olvasom…
Valami fojtó szorongás előz meg minden vihart. Megtelik lassan a pohár, minden csepp kicsit kavar,Tovább olvasom…
Óh, te kietlen, árva vidék, elvesztetted a lét éltető színét! A fény ereje mára elhagyott, csak némi világítást iktatott.Tovább olvasom…
Terítsd rám köntösöd, hisz fázom, ne engedd be a telet, mert melegre vágyom. Ölelj át, míg odakint a tél, csontig ható meséket regél.Tovább olvasom…