A falnak is füle van A szó parázs, ha röppen, száraz nádra kap,Tovább olvasom…
Elveszettem önmagamban Könnycsepp gördül arcomon, Tükörképem láthatatlan, Néma csend ha körbefon.Tovább olvasom…
Hallgatag vagy, mint nyárestén a Duna, hömpölyög gondjaid hűvös hullámzása.Tovább olvasom…
Hallgatok, ha akarok, Hallgatok, ha hatalmas a haragom. Hallgatok, ha nem bírom a külvilág zaját, Hallgatok, ha valami fáj.Tovább olvasom…
A rónaság csöndjén szikra lett az ég, A föld alól egy szótlan nép beszélt. Vaskenyér íze volt a hallgatás, s a szélben égett minden lázadás.Tovább olvasom…
Ünnepelni kellene, de lelkem repedésein lassan kiszivárog, belém hasítTovább olvasom…
Nem tudtam, mennyire nehéz türelmesen tűrni a változást, mikor tépett idegekkel kell elfogadni a hanyatlást,Tovább olvasom…
A csend néha fájdalmasabb a szavaknál. Azt érzed, mennél, de közben mégis maradnál A csend mit akar? Megborul a rend. Maga körül végtelen szakadékot teremt.Tovább olvasom…