Tekervényeim, akár a búján kúszó, függeszkedni vágyó borostyánindák körbeTovább olvasom…
Ember talán nem is gondoltál még arra, hogy mennyit nyom a latban az, ha megérzed mikéntTovább olvasom…
Életem kódexlapjaiban lapozgatok egyre vissza; emlék, múltak árnya, akár a tartós, szívós mélyréteg,Tovább olvasom…
Eszelősen, akár az idült bolondok – félő –, már korántsem lehet káromolni a Hiányt, s annak tartozékait.Tovább olvasom…
Mint kicsapott dák, ki rossz társaságba keveredett, s onnét már ritkán szabadulhat;Tovább olvasom…
A létezésben most még inkább hátrafelé oldalaznak sokan, mint a rákok pirkadó naplementékben, hisz most egyre hivalkodóbbanTovább olvasom…
Elvástak szánkban a régi tejfogak, akárcsak jól hangzó ígéretek, hogy egyszer tán majd jobb lesz,Tovább olvasom…
A felgyűlt, összezavarodott lélekben ma még a tél erősebb; perceg a szú, rágcsál megannyi milliónyi kisegér a benti személyiség rétegein, hangulatok szárnytollait rendre kiherélikTovább olvasom…