Este jő, csillag száll, Trillala Trill álmot lát. Mesés bolygó, csoda szép, Melegíti a szívét.Tovább olvasom…
Csendes magány körbe lobog talán rám simít még néhány redőt így lettem emléktöredék viharos múltambanTovább olvasom…
Éj csőrében vérzik a szép hajnal, csillag hull fel, s nem lefelé zuhan, sötét világít napfényes daccal, keresve hozzád vezető utam.Tovább olvasom…
Törj be az alvó csendembe, hatolj belém minden szépségeddel, itasd meg megkapó szóval szomjazó lelkemet, hogy szívem ragyogva feléd könnyen lebbenjen.Tovább olvasom…
Messzi tájak porát hozza szárnyuk, ég és föld közt megfeszülve, hosszú útjuk minden rebbenése hazafelé tart reménykedve.Tovább olvasom…
„Érzed már a szárnyaimat?” – kérdeztem nevetve, miközben ujjaid mélyen a gerincem mentén vájták útjukat a húsomba. „Nem, neked nincsenek szárnyaid, csak szarvaid” – mondtad mosolyogva. (Húználak magam mellé, le ebbe a földi pokolba.) Fájsz. De a fájdalom jó.Tovább olvasom…
Hűvösek még a tavaszi napok, Április nem dobat földre ruhát, Szégyenlősek még a napmosolyok, Szendén titkolja föld iránt vágyát.Tovább olvasom…
Eresz alatt fecskefészek, Zajlik ám a fecskeélet, Csivitelés, vidám ének. Hallgassátok kis mesémet!Tovább olvasom…