Karácsonyi emlék

Gábor Edit

Emlékszem egyszer kiskoromban,
nagy hó hullt karácsonyra,
nem értettem mit jelent e szó,
és miért éppen télen várható?

Mikulás már hozott szép új kabátot,
piros, fehér és fekete kockás volt,
legnagyobb csodálkozásomra felvehettem,
kesztyűs kezem zsebre tettem.

Furcsa volt, hogy este mentünk sétálni,
holdvilágnál hóban ugrálni,
édesapám húzta a szánkót,
édesanyám, hogy maradt otthon?

Nagy hóba befeküdtem,
repülő angyalkát készítettem,
elfáradva, kipirulva hazaértünk,
csillogó karácsonyfát néztünk.

Fa alatt a régóta kért nagy baba,
nahát, honnan tudta az angyalka?
Ne kérdezd, csak köszönd szépen,
„Mennyből az angyal”-t énekeld szívvel!

Ez a baba még most is megvan,
székelyruhát kapott ballagásomra,
karácsonyfa alá beül minden évben,
talán angyalok teszik oda emlékbe.

Most már tudom: Jézus születése
a karácsony s lelkünk üdvössége,
szeretet megmaradjon mindörökre,
csüggedésből kapjunk új erőre!