Maradás
B.É. Krisztina
Ma nem léptem túl önmagamon,
itt maradtam, ahol vagyok.
A pillanat nem sietett,
megengedte, hogy benne legyek.
Ma a csend nem hiány volt,
hanem megtartó tér.
A szívem nem kérdezett,
csak tudott.
Az este lassan elcsendesített,
és minden a helyére került.
Ma jó volt maradni,
és ez elég volt.
itt maradtam, ahol vagyok.
A pillanat nem sietett,
megengedte, hogy benne legyek.
Ma a csend nem hiány volt,
hanem megtartó tér.
A szívem nem kérdezett,
csak tudott.
Az este lassan elcsendesített,
és minden a helyére került.
Ma jó volt maradni,
és ez elég volt.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Egyéb témájú versek közül: