Maradás

B.É. Krisztina

Ma nem léptem túl önmagamon,
itt maradtam, ahol vagyok.
A pillanat nem sietett,
megengedte, hogy benne legyek.

Ma a csend nem hiány volt,
hanem megtartó tér.
A szívem nem kérdezett,
csak tudott.

Az este lassan elcsendesített,
és minden a helyére került.
Ma jó volt maradni,
és ez elég volt.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek az Egyéb témájú versek közül: