Leül az idő

Van egy pont a nap végén,
amikor a kéz már üres,
pedig egész nap
fogott valamit.

A test leülne,
mielőtt tovább kellene menni,
és nincs szüksége
több szóra.

Az idő leveszi
a cipőjét,
és nem néz körül.

Tudja,
hol maradhat mezítláb,
ahol önmaga lehet.

Hozzászólások (2 darab)