Szemüvegben

A két lencse keretben
nem csupán üveg ez,
valóságot tár elmémben fel.

Városok falai tapadnak rá,
esőcseppek rövid történetei,
hol a napfény néha megtörik.

A múlt visszatükröződik,
homályos vágyak árnyéka,
színes remények szilárd halmaza.

A szűrőn át a szemüveg villanása,
az már a belső szitán átszűrt világom,
nem a kinti valóság érintetlen képmása.

Ez a kép mesél, halk suttogásban,
ahogy a kint és bent összekeveredik,
mint színek a festő palettáján izzik.

Ez a keskeny határvonal törékeny,
hol a képzelet ölel régi emlékeket,
hol a látvány bennem formát ölt végleg.

Választó ez a vékony fal,
a látott világ és az álom között,
mégis két világot összeköt,
a lencse mélyén rejtőzve.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.