Láda

ládát varázsolt az ünnep szobámba
őrizzem benne biztonságban kincseimet
itt folyton simogathatják lelkemet
ha a szükség úgy akarja, emlékezhetek

belepakoltam szeretteim szeretetét
gyűlt bele szépség jóság törődés
magába fogadott minden ékességet
engem keresetlen örömben is éltetett

felemelő állapot volt belenézni
feltöltötte a pillanatot teljességgel
egyszer azonban valami történhetett
a ládában egyre kevesebb érték lett

fogyott fogyott én nem értetettem
mi lehetett az elképesztő veszedelem
lassan kiürült az összegyűjtött drágaság
máig sem értem mi rombolta le a csodát

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.