Gondolataid fészkében

Viharos éjszakán, mikor süvítenek a fák,
Sötét fátylat ölt dísztelen alkonyat,
Jönnek vágtató, dübörgő vadak,
Hegy fokán bástya védi várunkat,

Mikor őszirózsát forgat a szellő,
S ha selyemszirma felszakadna,
Sárga avarban nincs zöldellő
Kisded, érzésem öledbe szaladna,

Mikor faágról fáradt levél lepereg,
Rónán nem hegedül tücsökzene,
Gondolj rám, hangom fátyolkája megremeg,
Felhangosítaná érzésem kopogásod nesze,

S ha forró éjszakán langyos zápor esne,
Lázas sejtjeimet hűs cseppek gyógyítják,
Gondolj rám, neked lettem teremtve,
Kopár szívemet csókjaid meghódítanák!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.