Mikor megismertelek

Rencsy Diamond

Mikor megismertelek a napfény sugárkoszorút font körénk,
Pillangók lejtettek tavaszi táncot szívünknek szigetén.
Halk szellő súgta nevünk az álmodó virágszirmok alatt,
S az idő megállt egy percre, hogy azt érezzem örökké itt maradsz.

Mikor megismertelek két kéz félénken–
egymás felé indult a káprázatos fényben.
Szavak nélkül sétáltunk a mindent elmondó csendben,
tekintetedben elvesztem mint a végtelen tengerben.

Mikor megismertelek a szívem mélyén megszületett az a lelket simogató érzés.
Lélegzeted halk volt, mint nyár esti álom,
Ölelésed csendje lett az Én világom.

Így lett a csendből egy örök ígéret,
hol két lélek együtt dobban – és végleg.